Helytörténet

Vígadó hegyi kápolna története

A Vigadó hegyi kápolna 1779-ben épült. Alapterülete 7x4 m. Titulusa Szent Miklós. A nép ajkán élő legenda szerint a mai kőkápolna helyén egy fakápolna állt, melyet a hajósok építették. A falu és a hegy közötti területet ugyanis víz borította, amely később mocsár lett. A monda szerint abban az időben a Kapos hajózható volt, és ezek a hajósok egy nagyobb áradásból megmenekülvén, hálájuk jeléül építették a fakápolnát. A kutatók kikötő famaradványait is megtalálták. Az 1782-1785. évi II.József korabeli első katonai felmérésen már egy kimagasló pontként mutatkozik a Szent Miklós kápolna. A hegyi kápolnát az 1800-as évek elején építették át kőkápolnává. Két harang volt benne, jelenleg csak egy van, amelynek a felirata: Glória in excelsis deo 1735. (Dicsőség a mennyben Istennek). A másik felirat nélküli kisharangot a helyi Önkormányzat 2000-ben a temető ravatalozójára építette fel. Az átépítés Babics András veszprémi kanonoknak volt köszönhető, akinek Imre nevű testvére mosdósi kisbirtokos volt. Annyi maradt fenn, hogy Babics András egyszer 406 koronát adott a kápolna építéséhez. Pesty Frigyes 1864-es Helységnévtárában Bárány Antal helyi jegyző a következőket jelentette: A Kapos vízén túl igen szép szőlőhegy pompás magaslaton igen jó borokat terem, s ezen hegyen áll egy kápolna is a szőlő közepén, itten a nép egy úgy nevezett szőlőhegyi búcsút szokott tartani a lelkes és népszerű Koltay László plébános Úr közbejöttével és buzgó szertartása mellett. A kápolna azonban igen elhanyagolt volt az 1900-as évek elején. Ezért a História Domus szerint 1926-ban renoválták, mivel a tetőzete már beomlással fenyegetett. Ugyan itt olvasható, hogy 1934. május 16-án a Vigadó hegyi búcsún Mózner László taszári káplán tartotta a szentmisét. 1951-ben a mosdósi templom fazsindelyét kicserélték a hívek adakozásából piros palára. Az itt megmaradt palából fedték be az igen elhanyagolt hegyi kápolnát 1951. szeptember első napjaiban. 1976-77-ben a helyi Szanatórium kastélyának felújították a tetőszerkezetét, s az itt megmaradt tetőcserepet rakták fel a piros pala helyére. A Szanatórium kőműves brigádja az épületet is felújította. Leverték a vakolatot, és fehér kőporral bevakolták. 2000-ben lett sárgára lefestve a kis kápolna, amely eddig mindig fehér volt. Napjainkban a hegyi búcsúkor /Pünkösd előtt két héttel/ szentmisét tartanak a szépen helyreállított kápolnában.

Bóna Károly